Ragyogó, káprázatos és a megszólalásig hasonlít a természetes gyémántra- mi az?
Hiába a több évtizedes kutatási háttér, a kereskedelemben még merőben új terméknek számítanak a szintetikus gyémántok. Éppen ezért, számos tévhit kering róluk a köztudatban. Van, aki szerint már a külsejéről ki lehet szúrni az adott kőről, hogy természetes vagy mesterséges gyémánt, mások úgy vélik a minőségében keresendő az eltérés a kettő között. Vajon kinek van igaza? Cikkünkből fény derül az igazi tényekre!
01 – Fenntartható gyártási folyamat
A mesterséges gyémántok nem nem fáradságos fizikai munka eredményei, hiszen a természetesekkel szemben nem a földkéreg mélyében alakulnak ki, hanem laboratóriumi körülmények között növesztik azokat. Gyártási folyamata ezért kifejezetten fenntarthatónak, ráadásul etikusnak tekinthető.
02 – A természetes gyémántokkal megegyező szerkezet
Előállítási technológiájának köszönhetően a mesterséges gyémánt nemcsak külsőleg, hanem szerkezetében is tökéletesen megegyezik a természetes gyémánttal, ugyanis egy természetes gyémántmagból növesztik, aminek köszönhetően a szintetikus gyémánt fizikai, kémiai és optikai tulajdonságai is megegyeznek a földkéreg alatt létrejött társaikkal.
03 – Költséghatékonyság a maximumon
Aki gyémántot vesz, általában a minőségre helyezi a hangsúlyt az ár helyett. Ám például egy esküvő esetén korántsem mindegy, hogy a 30-40%-os árkülönbség emeli vagy éppen csökkenti a drágakő árát: ennyi lehet ugyanis a természetes és a mesterséges gyémánt ára között – a laborban növesztett ékkő javára.
04 – Két rejtélyes betűszó: az IGI és a GIA
Nem, ezek nem holmi különös becenevek: az IGI a Nemzetközi Gemológiai Intézetet, míg a GIA az Amerikai Gemológiai Intézetet jelenti. Mindkét szervezet létrehozott egy-egy tanúsítványrendszert, amelyek osztályozzák és minősítik a gyémántokat, legyenek azok akár természetesek, akár mesterségesek. E két certifikáció révén biztosítható, hogy a nívós ékszerboltok polcaira kerülő, mesterséges gyémántok valóban a lehető legjobb minőségűek legyenek.
05 – Laborban növesztett gyémántok a környezetbarát megoldások
A rövidebb szállítói lánc miatt kevesebb utaztatásra van szükség egy szintetikus gyémánt esetében, amíg eljut a fogyasztóig. Így a szállításából adódó károsanyag-kibocsátás is jóval alacsonyabb lesz, mint például egy Dél-Afrikából Európába hozott, természetes gyémánt esetében.
06 – A szintetikus gyémántokkal felgyorsult az idő
Most felhúzott szemöldökkel ülsz a cikk előtt, igaz? Pedig így van! A természetes gyémántok kialakulásához év milliókra van szükség, ezzel szemben a modern technológiáknak köszönhetően a laboratóriumokban mindössze néhány hét elegendő hozzá. A két legismertebb eljárás során – amelyekről az alábbi cikkünkben többet is megtudhatsz – óriási hőmérséklet és nyomás segítségével „sürgetik az idő múlását”.
07 – Mekkorára nőhet meg egy szintetikus gyémánt?
Bár az ékszerekbe nem gyakori, hogy ekkora drágakő kerülne, a legnagyobb ismert mesterséges gyémánt súlya mintegy 155 karátnyi (~31 g). A leggyakrabban ugyanis 0,5-1 karát közötti szintetikus gyémántok kerülnek az ékszerekbe.
+1 – Keménységből 10-es
A Mohs-féle keménységi skálán – amivel a természetes gyémánt karcolhatóságát is mérik – a mesterséges gyémánt sem szerepel rosszul: az elérhető 10 pontból 9,25-öt, de egyes darabok esetén akár a maximális 10-et is megszerzi! Ez azt jelenti, hogy természetes rokonához hasonlóan gyakorlatilag nem karcolhatja meg más, csak egy másik szintetikus gyémánt.
