A mesterséges gyémánt regényes története

Gyémánt. Mindenkiben, aki meghallja ezt a szót, felsejlik egy káprázatosan csillogó, a bányákból hatalmas fáradságok árán felhozott, áttetsző drágakő. A gyémánt iránti, évezredes rajongás nem véletlen: a görög eredetű szó jelentése ‘elpusztíthatatlan’ – hiszen a világ legkeményebb anyagát csak egy másik gyémánt karcolhatja meg.

Ám bányászata korántsem egyszerű, így nagyon kevesek számára elérhető a gyémánt természetes formájában. Ez nem volt másképp a régi időkben sem – így talán nem is meglepő, hogy már a középkortól kezdve sokan kísérleteztek laboratóriumban történő előállításával.  Írásunkban a mesterséges gyémántok történetét bontjuk ki; ismerd meg a világukat!

 

A kezdetek: a kora újkori mesterségesgyémánt laborok titkai

Ma már mindenkinek jól ismert tény, hogy a gyémánt tulajdonképpen kristályszerkezetű szén. A középkorban azonban – jóval a mikroszkóp feltalálása előtt – az emberek számára teljességgel rejtély volt, miből keletkezik ez a gyönyörű ékkő. Ezért már az alkimisták elkezdtek kísérletezni nemcsak az arany, hanem a gyémánt előállításával is, akkor még sikertelenül. Csak jóval később, az 1700-as években jött rá a vegyész Antoine Lavoisier, hogy a gyémánt elégetésekor szén-dioxid keletkezik – tehát maga a drágakő is szénből kell, hogy álljon. A fizikus Dalton pedig már eljutott a ma is köztudott felismerésig, hogy a gyémánt a szén kikristályosodott változata.

 

Tudományos alapok: a 19. század eredményei

A legalapvetőbb tudnivalókkal a gyémántokról tehát már a 18. század tudósai is rendelkeztek. Ám arra, hogy hogyan lehetne mesterségesen előállítani a gyémántokat, számos kísérlet után (melyek nem bizonyultak valódi gyémántoknak) csak 1880-ban sikerült rájönnie James Hannay-nek. Ő egy kemény, sima masszát állított elő úgy, hogy először magnéziumot, lítiumot és káliumot hevített, majd nyomás alá helyezte őket széntartalmú gázzal és hidrogénnel. A létrejött masszában már felfedezett aprócska, gyémánt kristályokat – kísérletei tehát eredményesen zárultak. Bár felmerült, hogy Hannay tévedett, később, 1942-ben átvizsgálták mintáit röntgensugarakkal, így bebizonyosodott, hogy igaza volt.

 

A mesterséges gyémántok regényes története

 

Mesterséges gyémánt úttörése: a német birodalmi szabadalom (1955)

Mivel nagyon messzire voltak a nagyobb afrikai lelőhelyektől, a németek is lelkesen vetették bele magukat a szintetikus gyémánt kikísérletezésébe. Ezzel 1934-ben sikerrel is jártak: 60-90% vasreszelék, 5-15% amorf szén és 5-25%-nyi kohósalak lett a német birodalmi szabadalom “receptje”. Átvilágítva ezeket is röntgennel, kiderült, hogy nemcsak a külsejük, hanem a szerkezetük, tisztaságuk is tökéletesen megegyezik bizonyos dél-afrikai, ún. kapgyémántokéval – anyaguk ugyanis tiszta szén.

Ebben az időben azonban még nagy kérdés volt, hogy a drága előállításuk miatt vajon van-e a mesterséges gyémántokban piaci potenciál. Ám 1953-ban egy svéd kutatócsoport felfedezte a gyémántszintézist – ahogy szinte velük egy időben, 1955-ben pedig már négy amerikai tudós (Bundy, Strong, Hall, Wendorf) is. Mivel az amerikaiak látták meg hamarabb felfedezésük jelentőségét, a szabadalmat is nekik ítélték.

 

Laborban növesztett gyémánt gyűrű

A mesterséges gyémántékszerek a jövő ékszerei

Ma már a világ gyémánttermelésének kb. 15-20%-át adják a mesterséges gyémántok, lehetővé téve, hogy ugyanolyan minőségű, mégis fenntarthatóbb és sokkal kedvezőbb árú ékkövekhez jussanak a gyémánt szerelmesei.

Reméljük, tetszett ez a kis bevezetés a mesterséges gyémántok futurisztikus, vadonatúj világába – az ARTIDIA világába. Mindez azonban még csak a kezdet: további izgalmas tartalmakért iratkozz fel hírlevelünkre!

Szeretnél még többet megtudni a szintetikus gyémánttal foglalt ékszerekről?

Olvasd el cikkeinket!

Szintetikus gyémántok osztályozása
Artidia

4 szempont, ami alapján a mesterséges gyémántokat osztályozzák

A mesterséges gyémántok osztályozása szigorú feltételekhez kötött, melynek alapját az un. 4C rendszer szabályozza: csiszolás, szín, tisztaság és súly. Csakúgy, mint a természetes gyémántoknál, a laboratóriumban növesztett darabok is eltérő minőséggel rendelkezhetnek, ami a gyengétől egészen a kiváló kategóriáig terjed. Hiszen nem minden mesterséges gyémánt tökéletes és hibátlan!

Elolvasom »
Mi a különbség a cirkónia és a mesterséges gyémántok között?
Artidia

Szintetikus gyémánt vagy cirkónia: mi a különbség?

Szépek, fényesek, akár a természetes gyémánt…mégsem egészen azok. Sokan gondolják azt, hogy csak a gyémánt az igazi ékkő – általában azok, akik egy kalap alá veszik a mesterséges gyémántokat is a cirkóniákkal. Ám az elképzelésük több szempontból is téves: a laborban növesztett gyémántok ugyanis számos olyan tulajdonsággal rendelkeznek, mint a természetes gyémántok – így olyanokkal is, amelyek megkülönböztetik őket a cirkóniáktól! Melyek ezek, és mik is valójában a cirkóniák? Az alábbiakban megtudhatod!

Elolvasom »
Műhelytitkok: hogyan készül a mesterséges gyémánt
Artidia

Műhelytitkok: hogyan készül a szintetikus gyémánt?

Pont olyan szép, akár a természetes, merülhet fel Benned is, amikor közelebbről megnézel egy mesterséges gyémántot. És talán a kérdés is: hogyan lehet közel olyan minőségű egy növesztett gyémánt, mint egy természetes? A válaszok a gyártási technológiában rejlenek! Cikkünkből megtudhatod ezeket.

Elolvasom »
Mesterséges gyémánt vagy moissanite?
Artidia

Moissanite vagy mesterséges gyémánt?

A mesterséges gyémánt megjelenése óta egyre gyakrabban merül fel az a kérdés, hogy van-e különbség a moissanite és a laborban növesztett gyémánt között. Igen! Van rengeteg! Először is, nem ugyanarról a két drágakő típusról beszélünk. De talán még ennél is fontosabb, hogy kinézetükben sem egyformák. Tehát, mielőtt döntenél, feltétlen győződj meg arról, hogy melyik lehet számodra a tökéletes választás.

Elolvasom »

Nézd meg milyen gyönyörű ékszerek készülhetnek laborban növesztett gyémánttal!

Arany gyűrűk
mesterséges gyémánttal

Medálok nyakláncon
mesterséges gyémánttal

Arany fülbevalók
mesterséges gyémánttal

Keresés