A szintetikus gyémánt is igazi gyémánt
Hogy lehet ez? A legegyszerűbben ezt a kérdést talán a mesterséges gyémánt külsejéről lehetne megfogni. Ha a kezünkbe fogunk egy természetes és egy laborban növesztett gyémántot, milyen különbséget veszünk észre köztük első látásra? Semmilyet – és épp ez a lényeg! A két ékkő ugyanis fizikailag, optikailag és kémiailag is egy az egyben ugyanaz. Az alapvető különbség köztük mindössze az, hogy a természetes a földkéreg alatt, míg a szintetikus laboratóriumi körülmények között alakul ki.
Vannak azonban olyan kövek, gyémánt utánzatok is, amelyek megtéveszthetik a hozzá nem értőket. Ezek első pillantásra olyanok, mint a gyémánt, ám ha jobban szemügyre vesszük őket, a legtöbb esetben már szabad szemmel is észrevehető a különbség. Egyes köveknél, például a moissanitnál azonban olyan pici az eltérés, ami csak szakértő által, bizonyos nagyítás mellett igazolható. Utóbbi nem csak külsőre hasonlít a gyémántra, az utánzatok közül ennek a keménysége (9.25-9.5 körüli a Mohns-skálán) közelíti meg a drágakövek királynőjét, amely a legmagasabb, 10-es fokozatú. Mindemellett a kereskedelemben leggyakrabban előforduló hasonmás nem más, mint a cirkónia, amely kedvező ára miatt vált ennyire népszerűvé.
Melyek külső jegyek utalnak rá, hogy cirkóniát fogsz a kezedben?
Természetes, hogy egy drágakőről, amit vizsgálsz, nem fogod tudni megmondani első ránézésre, mennyire kemény, vagy éppen, hogy hány karátos. Ám ha alaposabban megfigyeled a követ, és az alábbiak közül valamelyiket tapasztalod rajta, máris észreveheted a laborban növesztett gyémánt és a cirkónia közötti különbségeket:
Az elsődleges különbség: az ár
Egy valódi gyémántot sosem fogsz hozzájutni néhány ezer forintért – ha mégis, akkor kezdj el gyanakodni! 🙂 A minőséget meg kell fizetni, legyen szó akár természetes, akár mesterséges gyémántról – és még e két gyémántfajta között is húzódik egy közel 50%-os árkülönbség. Egy cirkónia pontosan azért az, ami, hogy minél többen meg tudják fizetni az illúziót, amit nyújt: a megfizethető luxus látszatát.
Visszafogottabb ragyogás
Azzal talán senkinek sem mondunk újat, hogy a gyémántnak van a legragyogóbb fénye, – legyen az akár természetes, akár mesterséges – minden drágakő közül, amely elsődlegesen kivételes fénytörésének és színszórásának köszönhető. Így ha egy cirkóniát mellé teszel, látni fogod, hogy kevésbé tüzes a fénye, mely az alacsonyabb törésmutatónak köszönhető.
A cirkónia kevésbé kopásálló
Ezt ugyan csak évek múltán érzékelhetjük, mégis számíthatunk rá: ha egy gyűrűben megkopik a sűrű használattól a kő, akkor az nagy valószínűséggel cirkónia. A gyémánt ugyanis ellenáll a karcolódásnak, amely a fent említett kivételes keménységével magyarázható.
Hang
Amikor egy maroknyi üvegszemet finoman összerázol a tenyeredben, akkor hallhatod tipikus csörömpölő hangjukat, ám ha ugyanezt néhány apró ásványdarabkával teszed, azok sokkal lágyabban, mélyebb hanggal fognak összekoccanni. Amennyiben az előbbihez hasonló hangot észlelsz, az nem véletlen: ez is jelzi, cirkóniával van éppen dolgod.
Reméljük, végigolvasva cikkünket már Te is magabiztosabban mozogsz majd az ékkövek világában! Ha tetszett a cikk, iratkozz fel hírlevelünkre a további érdekességekért!
